Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ZEN

2014.09.15

A ZEN-ről

"Ha a föld minden óceánját tintává, minden hegyét ecsetté és az egész világot papírrá változtatnánk, hogy a zenről írjunk, a zent akkor sem lehetne teljességgel kifejezni. [...]
Ugyanakkor azonban, ha akarjuk, megmutathatjuk a lényegét egyszerűen azáltal, hogy felemeljük a kisujjunkat, köhintünk egyet, kacsintunk, vagy kiadunk egy értelmetlen hangot" - Daisetz Teitaro

 

index.jpg

 

Azért mi most megpróbálkozunk egy kicsit bővebben körüljárni a témát.

A zen (avagy zen buddhizmus) a Mahájána buddhizmust követő iskolák összefoglaló japán elnevezése. Eredetileg Indiában gyakorolták dhjána néven, ami Kínában chan néven vált ismertté, majd innen terjedt tovább Koreába, Japánba, és Vietnamba. A zenben különleges hangsúlyt kap a zazen néven ismert ülőmeditáció. Habár sok követője pusztán testi-szellemi gyakorlásnak tartja, a zent sokan vallásnak, illetve filozófiai rendszernek tekintik. A hagyomány szerint a zen alapjait Kínában rakta le egy indiai buddhista szerzetes, Bódhidharma.

A Zen egyik alapelvét annak szükségszerűsége képezi, hogy minden véleményünket, spekulációnkat, meggyőződésünket, előítéletünket, frusztrációnkat és beteljesületlen vágyunkat lerázzuk magunkról. Ez azt jelenti, hogy megszabadítjuk magunkat minden dualizmustól és az ellentétek (mint a jó-rossz, helyes-helytelen, szép-rút) korlátaitól, hogy a valódi lény eredeti természete újra megjelenhessen.

A zen négy alapelve


1. A tanításokon túlmenő átadás.

2. Nem támaszkodás az írásokra.

3. Közvetlenül az ember tudatára való irányulás.

4. Buddhává válni az ember természetének meglátása által.


Az első alapelv, amelyet úgy is fordíthatnánk, hogy külön átadás a tanításokon kívül. Ez a mondat arra vonatkozik, hogy a tanításokhoz szükséges egy közvetlen kapcsolat.

A második alapelv – vagyis, hogy nem támaszkodunk szavakra és írásokra – szoros összefüggésben áll az első alapelvvel. Valójában mind a két sor arra vonatkozik, hogy bármilyen szépen is legyenek megírva a szútrák vagy más szent szövegek, ha nem valósítjuk meg önmagunk számára azt, amiről szólnak, akkor önmagukban semmit sem érnek. A saját életünkre vetítve ez annyit jelent, hogy: nem mások által kimondott szavakkal próbáljuk megválaszolni a kérdéseinket, hanem megtaláljuk a saját válaszainkat.

A harmadik alapelv, a közvetlenül az ember szívére, más szóval élve a dolgoknak pontosan a lényegére mutatni. Erről a sorról azt tanítják a mesterek, hogy a – már korábban említett – szavak nélküli átadáshoz köthető. A mesterek tulajdonképpen sosem mondanak mást, mint amit Buddha mondott utolsó szavaival: törekedjünk fáradhatatlanul; tehát gyakoroljunk és ne kívül keressük a válaszokat, hanem önmagunkban. Ha a zent tömören akarnánk leírni, akkor pontosan ez az egy sor lenne. Az ember szívére mutatás nem más, mint pontosan a dolgok lényegére való rámutatás, és nem utal transzcendens dologra. 

A negyedik alapelv, a látni a valódi természetet és Buddhává válni, vagyis látván a dolgok lényegét, ahol nincs semmi önvaló (ego, én) és ezáltal Buddhává válni. A zen tanításokban a Buddha nem más, mint mindannyiunk: felébredett, megvilágosodott állapotban.

Ahhoz, hogy a Zen lényegéből valamit is megérthessünk, a mesterek azt ajánlják, hogy először is abba kell hagyni a keresését. Mert minden megvalósításra irányuló emberi törekvés az értelem igyekezete. Úgy is mondhatnánk, hogy az embernek fel kell adnia az önmagán kívüli keresést.

A Zen által kifejlesztett egyik legfontosabb eszköz a koan. Ez egy olyan gyakorlat, melynek az a célja, hogy a szokásos értelmi funkció megrendítésével a valóságot új módon közelíttesse meg. A logikus indoklás helyébe a koan az alaptalanságot, a képtelenséget és az abszurdot állítja. Mindent felhasznál, ami egyensúlyunkból kibillenthet bennünket, és ahhoz vezet, hogy logikus, racionális mérlegelésünket felhagyva áttérjünk a szívvel való gondolkodásra. A koan arra ösztönöz, hogy ne a logikára és az értelemre bízzuk magunkat. Arra irányul, hogy a tanítványt megszabadítsa a beszédtől és intellektuális fogalmaktól való függőségétől, hogy a valóságot intuíció útján érzékelje.

A négy kapu: a lélek teljes felébredése

1. Álomvilág
2. Üresség
3. Világosság
4. Valóság

1. kapu:
Álomvilág, Szamszára, én, mint lény.
A lélek saját Álmába van belefeledkezve. Öröm és bánat, rémálmok és jó álmok világa. A lélek folyamatosan imaginál. Ekkor a lélek álmodik és érző lénynek éli meg magát.

2. kapu:
Üresség, Sunyjata, én, mint Arhat.
A lélek lecsendesül, az álmodás abbamarad, az imagináció megszűnik, csak a ki-be lélegzés, a nagy Üresség marad. Ekkor a lélek nem álmodik, és Arhatnak éli meg magát.

3. kapu:
Világosság, Nirvána, én, mint Buddha
A lelket a Világosság járja át, mely maga a szeretet, boldogság, és bölcsesség. Itt a lélek az örök Világosságban fürdik, és Buddhának éli meg magát.

4. kapu:
Valoság, Brahma, én, mint Megváltó
A lélek felébred és kinyitja szemét. Meglátja a Valóságot és rájön, hogy csak álmodott. Itt a lélek önmaga és a Valóság kéjében és gyönyörében éli meg magát, mint Krisztus.

ZEN az otthonunkban

A zen stílus alapja a meditáció. A lakberendezésben a zen stílus tükrözi a kiegyensúlyozottságot, harmóniát és meghittséget. Gyakran társul minimalizmussal és egyszerű, tiszta vonalakkal. A zen stílusban igazából nincsenek szabályok, ez inkább egy módszer, hogyan alakítsd otthonod stressz-mentessé. A zen ihlette design természetes színekkel, lágy tónusokkal dolgozik, mint a fehér, szürke, bézs, barna és rózsaszín, melyeknek olyan hatalma van, hogy rábírják a kimerült embert a pihenésre. A színek közötti harmónia nagyon fontos, ahogyan a vizuális elrendezése a bútoroknak is. Az egyik leglényegesebb szövet a zen stílusban a függöny: növelik az intimitás érzését, csökkentik a zajt és meghitt világosságot eredményeznek. Ahhoz, hogy teljesen pihentetővé varázsold otthonod, cseréld a durván világító égőket lágyabbra és alkalmanként használj gyertyákat. A zen stílusú bútorokat az egyszerű és letisztult vonalak jellemzik, kerülve a bonyolult részleteket és felesleges díszítést.

A hálószoba általában az egyik legfontosabb zen helység a lakásban. 

- Helyezd az ágy közelébe a fényforrást.
- Ne legyen túl magas az ágy, hiszen az kényelmetlen lehet.
- A fejtámlát készíttesd bőrből vagy természetes anyagú kárpitból.
- Tartsd az ágy dekorációját a minimumon: ne használj túl sok takarót vagy párnát.
- Az éjjeli szekrény egy remek kiegészítő, ám fontos, hogy ez a darab is minimalista stílusú legyen. 
- Válassz egy zugot magadnak, ahol olvasgatni tudsz, és ahonnan belátod az egész szoba nyugodt, meghitt hangulatát.
 

Zen és a meditáció

A zen meditáció gyakorlata során az alapelv: “gondolj arra, hogy nem gondolsz semmire”. Bármilyen logikátlannak is tűnik első hallásra, mégis az agy számára nyugtató hatású, feszültségoldásra alkalmas a zen, a legújabb agyi vizsgálatok alapján. Ebből az következik, hogy a zen meditáció alkalmas lehet figyelemzavar és hiperaktív szindrómák kezelésére, valamint idegesség, depresszió és egyéb zavart gondolatokkal járó esetek terápiájában lehet szerepe.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.